Lara mindennél jobban szereti a lovakat. És minden szabadidejét Mirával, a pónijával tölti. De van egy aprócska bökkenő: a póni naaaagyon nagy, a négyéves kislány pedig még kicsike. De nemrég közvetlenül ébredés után kipattant a fejéből a mentőötlet, és mezítláb rohant anya és apa hálószobájába, hogy elújságolja: „Megvan, a QUADRO tanulótorony!“
Apa álmosan dörzsölte a szemét: „Mi van a tanulótoronnyal?”.
„Mirához visszük!”
Anya már ébren volt, és rögtön megértette. Hát persze! Ahogyan a család a két Beginner készletből tanulótornyot épített, az éppen megfelelő magasságú lett, hogy Lara stabilan állhasson rajta – és szemmagasságba kerüljön imádott pónijával.
„Csak előbb megreggelizünk…” – motyogta, de Lara már ott sem volt. Cipőbe és dzsekibe bújt és rohant a magaságyáshoz a tanulótornyáért. Könnyedén elkezdte húzni az építményt az istálló felé, Mirához. Már hároméves korában is önállóan tologatta a tanulótornyot a konyhában. Irtó büszke volt magára az ötlete miatt. A QUADRO-ját majdnem annyira szerette, mint a lovát, hiszen már kisbabakora óta vele játszik. BÁRMIT fel tud belőle építeni, amit csak kíván: hercegnőkastélyt, kalózhajót, bábszínházat, és még sorolhatnánk.
Közben anya is kijött, és segített Larának húzni a tanulótornyot az istállóba vezető utolsó métereken. És ekkor következett a nagy pillanat: Lara felszaladt a lépcsőn a pónijához. Kényelmesen át tudta ölelni, és közelről a fülébe tudta súgni, hogy „Szeretlek, Mira”. Anyának az volt az érzése, hogy a póni érti, amit a kislány mond, mert hűséges pillantással nézte a gazdáját. Így biztos volt benne, hogy Larának semmi bántódása nem eshet. Az is tetszett anyának, hogy az eleven kislány már ügyesen egy helyben áll a tanulótoronyban. Ekkor futott be az álmos apuka is, de addigra a két lány már nélküle is megoldotta az ügyet.
Azóta Lara napi szinten használja a tanulótornyot, amikor meglátogatja Mirát. Az istállóban álló pónit így alul-felül meg tudja csutakolni és simogatni. Vagy takarmányt tölteni a jászolba és visszaakasztani a helyére a kobakot és a szárat – pont, mint a felnőttek. Mégpedig könnyedén, erőlködés nélkül. Lara boldog, hogy újabb felhasználási módot talált ki a QUADRO-nak – sőt ez most hasznosabb, mint az eddigiek.
De még nagyobb volt az öröm, amikor megérkezett az új családtag: a Charisma nevű ló. A tanulótorony az ő gondozásánál is kapóra jött, pedig 148 cm-nél is nagyobb a marmagassága. Lara közben meghívott néhány idősebb barátnőjét, és a lányok egymással versengtek, hogy ki csutakolhatja meg először a ló hátát és a ki a hasát. Közben a többiek Mira köré gyűltek.
A tanulótorony nemcsak az istálló dísze, hanem nagyon hasznos eszköz is, amelyre klasszul fel lehet akasztani a nyerget és a lóápoló szerszámokat. A zablának és a kantárnak is akad rajta hely.
A torony stabil, minden körülmények között helytáll, és a lóápolás állandó kelléke lett. Szükség esetén a gyerekek odahúzhatják a lóhoz és felmászhatnak rá. A hokedlival ellentétben korlátja is van, amiben az apró gyerekkéz kényelmesen és biztonságosan megkapaszkodhat, miközben a gyermek a másik kezével a ló hátát vagy sörényét keféli. Ráadásul amikor Lara kapaszkodik, akkor nem tud hanyatt esni, a szuper praktikus korlát biztos támaszt nyújt.
Az is klassz, hogy a lovak nem félnek a tanulótoronytól, de nem is lökik fel. Inkább kikerülendő akadálynak tekintik. És ez jól is van így, mert emiatt a rajta álló apró lovasok mindig biztonságban vannak.
És amikor a tanulótornyot már vastagon borítja a szalma, a por és a lószőr, akkor Lara egyszerűen kihúzza az istállóból és bő vízzel, slaggal lemossa. Így pillanatok alatt megtisztul. A könnyen kezelhető QUADRO így nélkülözhetetlen segítőtárssá vált az istállóban.
Szeretnél többet megtudni a tanulótornyokról, amelyek a Classic színek mellett most már Petrol, Mint és Berry árnyalatokban is kaphatóak? Olvasd el a „ Tanulótornyok – önbizalomépítés játékosan“ című cikkünket. Ide kattintva pedig képek alapján felépítheted a kívánt modellt.
Hozzászólások