Mindannyiunk számára ismerős az érzés: új élményekkel gazdagodva hazaérünk egy szép utazásról, erre mi fogad minket? A mindennapok szürke egyhangúsága. Azt kívánjuk, bárcsak visszamehetnénk! Ez lehetséges. Juliának legalábbis sikerült. Ismerd meg a történetét!
Minden a varrás iránti rajongással kezdődött. Julia minden ruháját maga varrta, a saját ízlése szerint átalakította a szabásmintákat. A varróblogját néhány éve, kismamaként indította – és nagy sikert aratott vele. Szabásmintákat és varrási útmutatókat készített, amelyek alapján bárki megtanulhatott varrni.
És ezután jött az utazási szenvedély. Vagyis jobban mondva már korábban megszerették az utazást. Egy ponton a férjével eldöntötték, hogy mindenüket eladják, felmondanak a munkahelyükön és nyakukba veszik a világot. Lakókocsival indultak el Európa útjain. Egy ideig két, majd három gyerekkel éltek a lakókocsiban – közben Julia a blogján osztotta meg az élményeiket és az utazás mindennapjait. És bár kezdetben nem úgy tűnt, mintha a varrásnak és az utazásnak lenne egymáshoz bármi köze, egy idő után feltűnt neki, hogy sok kempingező szeret varrni.
Az öt világutazó mindig jól megfért egymással a szűkös térben – ugyan kinek van szüksége sok helyre, ha a lakókocsi ajtaja egyenesen az azúrkék tengerre vagy más, lélegzetelállító kilátásra nyílik? A család egy idő után Portugáliában kötött ki, bár nem tudatos döntés eredményeképpen. Jól érzik ott magukat, ráadásul Portugáliában hivatalosan engedélyezett az otthonoktatás. Ez nem volt mellékes, mert Julia gyerekei közül kettő iskolaköteles korú.
Megkérdeztük tőle, hogy válik be a gyakorlatban az otthonoktatás. „Prímán – válaszolta. – A gyerekek természettől fogva nagyon kíváncsiak, és sok mindent mellékesen megtanulnak a mindennapokban.” Amikor együtt megy vásárolni a család, jól jön, ha az ember tud számolni. A gyerekek is így gondolták – és meg is akarták tanulni. Amikor utcatáblák mellett haladtak el, mindig érdeklődtek, hogy mi van odaírva. „Ez mit jelent? Ez milyen betű?” – kérdezgették. Ily módon Julia gyerekei maguktól és az otthonoktatás során is sokat tanulnak. A szülők nem támasztanak szigorú követelményeket: egyszer több, egyszer kevesebb tudást sajátítanak el a gyerekek. Ahogy épp kijön a lépés.
Most, hogy a család Portugáliában él, egy kicsivel több helyre van szükség. Ez kiváló alkalom egy új projektre: azt találták ki, hogy egy apróházba költöznek. A gyerekeknek azonban szükségük lenne saját játszótérre. Julia úgy gondolta, hogy egy QUADRO mászóka tökéletesen megfelel a célnak. Azonban sajnos a QUADRO eddig nem szállított Portugáliába, ezért hozzánk fordult. És hogy is utasíthattuk volna vissza? Most már Julia gyerekei is játszhatnak a QUADRO mászókáján a meleg Portugál nap alatt, mert lehetővé tettük a portugáliai kiszállítást.
A két kisfiú és a kislány nagyon boldog volt a csomagok érkezésekor, és lelkesen segítettek az építésben – hiszen gyerekjáték az egész. A két nagyobb gyerek egy nagy, medencés modellt kapott, míg a kicsi egy tetővel fedett játékházat. És ha a család megint a nyakába veszi a világot, akkor egyszerűen összecsomagolják és magukkal viszik a QUADRO-t – álmaik új otthonába.
Julia blogja itt olvasható (németül), jó szívvel ajánljuk. A „„Legyen öröm a tanulás“ – az ujj-játékoktól a laptopig“ című cikkünkben pedig bővebb információt találsz az alternatív tanulási formákkal kapcsolatban.
Hozzászólások